CREATE ACCOUNT

Történelem

A Pataki Kerámia Magyarország észak-keleti részén, Sárospatakon működik, 250 km-re Budapesttől.

A város nevezetes épületei és múzeumai miatt jelentős idegenforgalmi célpont. A Sárospataki Rákóczi Vár fontos szerepet játszott a magyar történelemben, mint a magyar függetlenségi harcok központja. A Sárospataki Református Kollégium az egyik legrégibb magyar iskola, ahol Comenius is működött az 1500-as években. Sárospatak városának weboldala itt érhető el http://sarospatak.hu/

A város a határában fellelhető kerámiaipari nyersanyagoknak köszönhetően több évszázad óta az egyik legjelentősebb fazekas központ.

Az 1500-as években levéltári adatok szerint több mint 100 fazekas céh működött a városban. Ezek a mesterek a más magyar fazekas központokra is jellemző un. engobos technikát használták, ami azt jelenti, hogy a termékeket nyersen bevonták, “leöntötték” egy színes (fehér, vörös, fekete) agyagréteggel, amit még földfestékekkel díszítettek. Ezt égették, majd fényes átlátszó mázzal vonták be. Ettől teljesen eltérő technológiát jelentett a fehér ónmáz használata és annak máz feletti díszítése, melyet az 1645-ben a városba telepített habánok hoztak magukkal Morvaországból.

1926-ban alakult a kerámiagyár, Ullrich Károly és Társai Kerámia Különlegességek Gyára. Az alapítók a város értelmiségeiből kerültek ki, tanárok, ügyvédek voltak, akik a zsolnai és herendi tapasztalatok alapján kezdték el a termelést részvénytársasági formában.
var

A gyár a vasút mellett, az állomással szemben – ahol ma is működik Pataki Kerámia néven – kezdte meg az építkezést, majd a működést. Gyártmányai közszükségleti cikkek voltak, és termékeivel már az 1926-os lipcsei vásáron is megjelent, sikereit a megrendelői között szereplő hamburgi és londoni cégek is bizonyítják.

Már a megalakulás évében a Rákóczi úton a Golgblatt-féle házban kiskereskedelmi üzletet nyitott. Az 1928-ban Harsányi István a tollából megjelenő Sárospataki Kalauzban így fogalmaz „általános feltűnést keltenek úgy ízléses kiállításuk, jó minőségük, mint áraik olcsóságánál fogva.” A mind nehezebbé váló világgazdasági válság idején a gyárat felszámolták.

1945-ben kezdte meg működését a kályhacsempegyár, melynek vezetője Vida László volt, aki saját maga tervezett gépeivel gyártotta a csempéket. A gyárat 1952-ben államosították, műszaki vezetője Vida László maradt. A gyár 1956-tól fazekasárut is gyárt. 1962-ben kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kerámia és Cementipari Vállalathoz, mint építőanyagot – kályhát, csempét – gyártó üzem. Az 50-es évek végétől kezdik meg a csempegyártást, mert nagy a hiány a fal és padlóburkoló lapokban. A cserépkályha gyártás a 70-es évek közepéig az olajkályhák térhódításáig tart. 1974-ben kerül a gyárba Nagy Endre Hollóházáról, akinek nagy érdemei vannak a kézi fazekas technológia felváltásában, az üzemi technológia megteremtésében.

A népi kerámia motívumkincseit és formavilágát a népművészet mestere Szkircsák Bertalanné és gyermekei Ilona, Ferenc és Endre honosították meg a nagyüzemi termelés keretei között. Ők gyűjtötték össze a népművészeti mintakincset, amit a mai napig alkalmaznak a festésben. Az ő segítségükkel alkalmazták az engobos technikát ipari keretek között.

1981-ben készül el az alagút kemence, amely egyben a nagycsarnok rekonstrukcióját is jelenti. Erre az időszakra esik a masszagyártási technológia bevezetése: nedves őrlés, szűrés, masszagyúrás és vákuumozás. Az így készített finom és egyenletes massza minőségileg jobb kerámiagyártást alapoz meg.
uzem 1983-tól kezdődik el az étkezési kerámiák és sütőedények gyártása. Ezt két újabb technológiai eljárás segíti, az öntés és préselés. Az engobos technikát felváltják a fedőmázas termékek, és a mázba süllyedő festés. Az öntött, préselt vagy korongozott terméket az első égetés után /terrakotta/ mázazzák, majd ebbe a nyers mázba festenek és a máz a festéssel együtt, kerül égetésre. A máz és a festés együttes égetése a költségkímélésen túl, jó kopásállóságot biztosít, így a termékek jól bírják a mosogatógépet.

A termékek először népi motívumokkal készültek, barna alapra. Később az alapszín fehér lett, amin szintén virág és geometrikus minták jelentek meg, de még mindig a népi motívumok formavilágával. Ebben az időszakban kezdtek, új, korszerű mázakkal és festékekkel dolgozni, új receptek születtek, amik már alapvetően eltértek a korábban alkalmazottaktól. 1990-re lesz versenyképes a Nyugat-Európai piacokon és Amerikában is a Pataki Kerámia. Ekkortól a cég különböző mértékben folyamatosan jelen van a hazai és a világpiacon is.

A termékek kézműves módszerekkel készülnek, a kézi festéssel készülő dekorok az akvarellfestészetet idézik.

A gyártási eljárás és a felhasznált anyagok lehetővé teszik felhasználásukat az étkezési kultúra valamennyi területén. Alkalmazhatók mikrohullámú, illetve bármilyen típusú hagyományos sütőben, az ételeket bennük tálalva a terített asztal díszeivé válnak és mosogatógépben tisztíthatók.

TOP